Oldalak

Keresés

2012. július 7., szombat

A stadion mustra egy újabb ékköve - a Stade de France


a 1998-as labdarúgó VB döntő színhelye

Forrás: link
A francia főváros egyik északi városrészében, Saint Denis-ben (ejtsd: szan döni) kapott helyet az a létesítmény, amelyet napjainkban már Franciaország nemzeti stadionjaként emlegetnek. A stadiont a 1998-as labdarugó világbajnokság egyik helyszíneként építették, amely a döntőnek is otthont adott, ahol a francia nemzeti tizenegy győzelmet arattott a brazilok legjobbjai felett. A világbajnokságot követően sem maradt rendezvények nélkül, napjainkban számos sport és kulturális rendezvénynek ad otthont.

A stadion megtekintéséhez jegyet kell váltani, amely felnőtteknek 15€-ba kerül. Az idegenvezetést májustól augusztusig napi két alkalommal tartanak 10:30 és 14:30 kezdettel, míg szeptemberben 11, 13, 15 és 17 óra között indítanak. A látogatásokat május és szeptember hónapokra időzítsük, mert egyéb időben nincsen nyitva a nagyérdemű előtt.
Természetesen ide is több módon lehet eljönni, én akkor az RER B-t választottam, amelynek a „LaPlaine stade de france” megállójánál szálltam ki, ahonnan a stadion már látható teljes egészében. Alternatív utazási lehetőség a 13-as metróvonallal a Saint-Denis - Porte de Paris megállóig.

Forrás: link
Az idegenvezetés olyan útvonalon zajlott, mint amit a játékosok járnak be. A körbevezetés a stadion alatt indul, ahová a csapatok autóbuszai megérkeznek. Nem is gondolná az ember, hogy micsoda úthálózatot kell kialakítani ilyen stadionokban. Ezután a szerviz folyosókon keresztül eljutottunk az ötözőkig. Ezek a helyek sokkal inkább hasonlítanak egy kisebb wellness uszodához, mintsem egy izzadságszagú öltözőhöz. Minden játékosnak megvan a maga öltözős szekrénye, de itt annyiban volt különlegesebb a pillanat, hogy a döntő szereplőinek nevei fel voltak tüntetve ezeken a szekrényeken. Tehát meg lehetett csodálni, hogy egy Zidane vagy Ronaldo ki mellett készült a végső összecsapásra. A helységhez tartozik még egy tusoló és egy jakuzzi is, amelyben egyszerre 11 ember simán elfér. Mindkét öltözőt meg lehetett tekinteni, a különbség a nevek voltak csupán. A meccs kezdetekor a játékos kijáróban gyűlnek össze a csapatok és a bírók. Itt nagyon erős lámpával világítanak. Ez nagyon zavaró, de aztán elmondták, hogy miért. Ennek az az oka, hogy a játékosok mikor kimennek a pályára egy esti meccs esetében ugyanezt a sokkot kapják a reflektorok megvilágítása nyomán. Tehát ezzel azt érik el, hogy a szemük alkalmazkodik a pályán uralkodó fényviszonyokhoz. A kifutó a pálya oldalsó részén található a páholyok alatti résznél. A pályára lépni, vagy a füvet megtapogatni nem volt szabad, de mivel semmi nem zárta el a látogatóktól…..

Ezt követően a páholyokba látogattunk el, ahonnan megcsodálhattuk a pályát egy másik perspektívából. Akkor számomra nagyon nagy élmény volt látni egy sporttörténelmi helyszínt, bár ennek már több mint tíz éve, lehet most nem ilyen elánnal élném át. Ha sokadik alkalommal járunk Párizsban vagy mindenféleképpen szeretnénk megnézni belülről a stadiont, akkor ajánlom megtekinteni, egyéként van számos más látnivaló a városban, amit hamarabb kell látni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése